Az elmúlt ezer évben a Bánság, Temes megye, illetve Temesvár számos területen játszott úttörő szerepet, nem kevesebb, mint négy állam állam (a Habsburg-birodalom, Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Románia) történelmében, gazdaságába, illetve kultúrájában.

Ebben a posztban – száraz faktumok és a hozzájuk rendelt dátumok felsorolásával, kivételesen illusztrációk mellőzésével – ezekről szeretnénk röviden tájékoztatni olvasóinkat, egyúttal kilátásba helyezve, hogy az itt alant szereplő egyik-másik tény előbb-utóbb önálló poszttá is kinövi magát (hacsak eddig még nem beszéltünk róla). Hozzáadott értéket, előzetes forrás-megjelölést, tippet szívesen fogadunk a kommentekben.

A lokálpatriotizmust nem tekintjük szégyenletes tulajdonságnak, ezért nyílt sisakkal valljuk: ha Párizs annó megért egy misét, Temesvár és a Bánság is megérdemel legalább egy fohászt.

Ezt a kis virtuális emlékezés-bevezetőt ez a bejegyzés testesíti meg (kiegészítve a többi, témához kapcsolódó eddigi posztunkkal). Tartsatok velünk a továbbiakban is.

Tudjuk persze, hogy szülővárosunk nem Párizs, nem Róma és még csak nem is Budapest. Nekünk annál több; még akkor is, ha már nem ott élünk: Temesvár. Ennél – nekünk – nem kell több jelző.

A történelem (sors? kalandvágy? kényszer? miafene?) úgy hozta, hogy Németországtól Izraelen keresztül Kanadán át Franciaországig, Dániától (az anyaországot érintve) Brazíliáig élnek temesvári ismerősök, barátok, volt osztálytársak (és egyúttal blog-olvasók). És – akár hiszitek, akár nem – még Marosvásárhelyen is laknak temesvári barátaink, pedig az tényleg nagyon durva lehet!

Bocs, poén volt…

Ilyen generáció a miénk. De – szerintünk – Temesvár mindannyiunkban ott marad. Ha akarjuk, ha nem. Olyan ez, mint az anyajegy, vagy a gyermekkori oltás-heg a bal felső karunkon.

Mielőtt végképp elérzékenyülnénk és könnycseppjeinkkel totálisan eláztatnánk kínai gyártmányú billentyűzetünket, jöjjenek inkább azok a momentumok, amelyek az elmúlt ezer évben – ilyen vagy olyan szempontból – kiemelték ezt a vidéket az átlagból; azok a mozzanatok, amelyek elsővé tették a Bánságot és/vagy Temesvárt.

• 1030: megalakul egy (latin tannyelvű) iskola Csanádon, az első a mai Románia terülén
• 1180: megalakul egy (egyházi) könyvtár Egresen, az első a mai Románia területén
• 1718: megalakul a temesvári sörgyár; az első a mai Románia területén
• 1725: Temesvár lesz a teljes Habsburg-birodalom első olyan városa, amelynek saját csatornázási és szennyvízelvezetési rendszere van
• 1727: megkezdődik a Béga-csatorna építése, ami az első hajózható folyami csatornává válik a mai Románia területén
• 1729: elkezdődik az oktatás az oravicai kohászati és bányászati szakiskolában, ez az első ilyen volt egész Délkelet-Európában
• 1753: Bécs és Budapest után Temesváron harmadikként a Birodalomban megalakul az állandó színházi társulat
• 1760: Temesváron bevezetik az utcai közvilágítást, elsőként a Habsburg-birodalomban
• 1771: utcára kerül a Temeswarer Nachrichten, az első, rendszeresen megjelenő nyomtatott sajtótermék a mai Románia területén
• 1802: Nagyszentmiklóson megkezdi működését a mezőgazdasági szakiskola, amely a harmadik ilyen jellegű intézmény a Monarchiában és az első a mai Románia területén
• 1815: Temesváron megnyitják a publikumnak az első nyilvános kölcsönkönyvtárat, amely az első ilyen jellegű kulturális intézmény az egész Monarchiában (és természetesen az első a mai Románia területén is)
• 1819: Temesváron beadják az első, himlő elleni védőoltást, elsőként Közép-Európában
• 1847: Temesváron, a sörgyár (!) területén megrendezik az első, Bécsen kívüli Johann Strauss-koncertet
• 1851: Temesvár-Bécs elektromos távirdai összeköttetés, az első a mai Románia területén
• 1854: átadják a Báziás-Oravica vasútvonalat, amely az első, normál nyomtávú vasút a mai Románia területén
• 1856: Temesváron a városi világításban áttérnek a gázüzemre, elsőként a Monarchiában
• 1869: Temesváron 7 kilométeres távon megkezdődik a lóvasút-szolgáltatás a városi közlekedésben, elsőként a mai Románia területén
• 1884: Európában elsőként Temesváron az utcai világításban áttérnek az elektromos izzókra (731 darab utcai állólámpával)
• 1886: Temesváron átadják az első mentőállomást, elsőként Magyarország és a mai Románia területén
• 1895: az első, aszfaltburkolatú utca átadása Temesváron, az első ilyen a mai Románia területén
• 1899: elindul az első temesvári villamos, az első ilyen tömegközlekedési eszköz a mai Románia területén
• 1899: labdarúgó-mérkőzés a temesvári Piarista Gimnázium növendékei között Müller Károly testnevelő tanár bíráskodásával, az első ilyen rendezvény a mai Románia területén
• 1910: népszámlálás Magyarországon; Temesvár lakossága 68.296 (40% magyar, 44% német, 9% román, 6% szerb, 1% egyéb)
• 1930: a temesvári Wetzer Rudolf az első romániai profi labdarúgó
• 1930: népszámlálás Romániában; Temesvár a hetedik romániai város; lakosainak száma 91.866 (30% magyar, 30% német, 25% román, 7% zsidó, 4% szerb, 4% egyéb)
  
• 1938: Temesváron kezdi el működését a világ első (vasúti és villamos)-sínhegesztő gépe, amelyet Miklóssy Kornél műegyetemi tanár koordinálásával fejlesztenek ki
• 1953: Európában először itt (Temesváron) működik párhuzamosan három állami színház (román, magyar és német nyelvű repertoárral)
• 1995: az első sikeres romániai lombikbébi-program Temesváron (Munteanu Ioan professzor csapatának közreműködésével)
• 2001: az első, nyíltszíven (feltárt mellkason) végrehajtott romániai lézer-műtét a temesvári megyei kórházban
• 2002: népszámlálás Romániában; Temesvár a negyedik legnépesebb romániai város (317.651 lakos); a nemzetiségi arányok a következőek: 85% román, 8% magyar, 2% német, 2% szerb, 3% egyéb)

Nem mindig leszünk ilyen ünnepélyesek, ígérjük; de ennyi – reméljük – belefért.

Szép márciusi napot mindenkinek.